Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Hogy is volt ez klub

Hogy is volt ez klub hírei, múlt-kor

Reneszánsz a fáraók Egyiptomában

15 éve | Tóth Zoltánné Erika | 8 hozzászólás

A különleges tárlat a kiállított szobrok, sztélék, koporsók és egyéb sírfelszerelési tárgyak segítségével a történelem egyik legizgalmasabb korszakát mutatja be a hazai közönségnek, amely utoljára több mint 30 éve láthatott Budapesten a fáraók korát felidézõ, külföldi gyûjtemények anyagából létrejött kiállítást. A Szépmûvészeti Múzeum részvételével, nemzetközi múzeumi összefogás eredményeképpen megvalósuló kiállítás ez év elején már a ljubljanai közönség elõtt is bemutatkozott, de a budapesti tárlat az ottani kiállítás új koncepciók alapján megépített és lényegesen kibõvített változata.

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

köszönöm, nagyon érdekes volt

Tovább

Megtalálták a hosszú élet ősi elixírjét

15 éve | Tóth Zoltánné Erika | 0 hozzászólás

hosszú élet elixírje mézbõl, cseresznyébõl, gyógyfüvekbõl és Itália leghíresebb vörösborából, a Chiantiból készül, legalábbis egy sok évszázados recept szerint, amelyre Olaszország egyik legrégebbi gyógyszertárában bukkantak.

A 18. századi recept egy régi kéziratban olvasható, amely a polcok mögött lapult egy 1715-ben alapított ascianói gyógyszertárban. "Õseimtõl több kéziratot is örököltem, amelyek különféle emésztésjavító italok receptjét tartalmaznak.

Tovább

Jeruzsálemben találták meg Heródes kőfejtőjét

15 éve | Tóth Zoltánné Erika | 6 hozzászólás

"Szenzációsnak" minõsített felfedezést tettek a közelmúltban elvégzett ellenõrzés során Jeruzsálemben: ráakadtak arra a mészkõbányára, amelybõl 2000 évvel ezelõtt a (Nagy) Heródes által épített második jeruzsálemi Nagytemplom kõtömbjeit kitermelték.

"Most már tudjuk végre, hogy miként volt képes Heródes király gigantikus építkezéseit végrehajtani és hol talált rá ezekre, a némelykor az egyiptomi piramisoknál is impozánsabb kõtömbökre" - mondta Juval Barukh, az izraeli régészeti hivatal helyettes igazgatója a sajtó képviselõinek.

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Nagyon jó összeállitás gratulálok.
Köszönöm!

Tovább

Tüdővész pusztította el Jerikót

15 éve | Tóth Zoltánné Erika | 0 hozzászólás

A tuberkulózis-járvány okozhatta a világ legõsibb városaként ismert Jerikó vesztét - állítják a kutatók. Jelenleg évente kilencmillió friss tébécés esetet diagnosztizálnak, köztük 450 ezer olyan megbetegedést, amelyet gyógyszer-rezisztens törzsek okoznak - adta közre a riasztó adatot a The Guardian címû angol napilap.

Mark Spigelman, a University College of London professzora szerint nincsenek új betegségek.

Tovább

A rómaiak korában is tombolt a TBC

15 éve | Tóth Zoltánné Erika | 4 hozzászólás

Egy római csontváz egykori tulajdonosa lehetett a tuberkulózis egyik legkorábbi brit áldozata - a lelet segítségével a régészek nyomon követhetik, miként terjedt el a gyilkos kor a szigetországban.

A 4. században élt férfi földi maradványait a Yorki Egyetemen folyó építkezésnek köszönhetõen fedezték fel. Az elsõ ismert tébécés eset ugyan a vaskorból származik, a római idõkbõl viszont igen ritkák az olyan csontleletek, amelyek a betegség jegyeit viselik magukon, s ezek többségét Nagy-Britannia déli részén fedezték fel.

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Érdekes téma ez. Milyen szívósak a baktériumok...

Tovább

A valóság a történelmi mítoszok mögött

15 éve | Tóth Zoltánné Erika | 0 hozzászólás

Az évek múlásával bizonyos dolgokról azt hisszük, hogy történelmi tények, pedig nem azok. Ezek a történelmi tévedések átvészelik a különbözõ korokat, és továbbra is félrevezetik az embereket. Az alábbiakban kevéssé ismert történelmi tévedéseket sorolunk fel.

A rodoszi kolosszus
Számos ókori és modern képen találkozhatunk a világ hét csodájának egyikével, ahogy szétvetett lábakkal áll a kikötõ bejáratánál, miközben a hajók lassan beúsznak a lába között.

Tovább

Kiállítás Esztergom reneszánsz kincseiből

15 éve | Tóth Zoltánné Erika | 0 hozzászólás

Az ország legjobb állapotban megmaradt reneszánsz kori épületében, az esztergomi Bakócz-kápolnában a város egyházi gyûjteményeinek reneszánsz kincseit tekinthetik meg az érdeklõdõk; a tárlatot csütörtökön Erdõ Péter bíboros, pírmás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg.

A könyvtárak értékei közül látható lesz a Bakócz Graduale, amely 110 kilós súlyával a világ egyik legnagyobb kódexe, valamint a magyar királykoronázási szertartást tartalmazó Filipecz Pontificale.

Tovább

Miseruhák és szakrális tárgyak a Nemzeti Múzeumban

15 éve | Tóth Zoltánné Erika | 0 hozzászólás

A Szakrális Mûvészetek Hete és a Reneszánsz Év keretében a Magyar Nemzeti Múzeum a látogatók elé tárja Mátyás-kori, féltett liturgikus kincseit.

A fojnicai kazula

A pompás textil- és ötvös remekek közül kiemelkedik az a selyembõl szõtt és arannyal hímzett miseruha, melyet Mátyás király Firenzében készített trónkárpitjából alakítottak át fõpapi ornátussá.

A 15. századi remekmûvek kiállításának lehetõségét a tavaly megrendezett budapesti Városmisszióhoz kapcsolódó Szakrális Mûvészetek Hete elnevezésû civil kezdeményezés teremtette meg.

Tovább

Szellemi kulturális örökség lehet a busójárás

15 éve | Tóth Zoltánné Erika | 0 hozzászólás

Megalakult a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága, Hiller István oktatási és kulturális miniszter felkérésére az elnöki posztot Csák Ferenc, az OKM kultúráért államtitkára tölti be. A bizottság elsõként a Népmûvészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudását és tevékenységét, valamint a mohácsi busójárást javasolta felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

Tovább

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben