Az ókori görögök legölcsebb tudósai nem értettek egyet elődeik általánosan elfogadott nézetével,miszerint a Föld kerek tányér,amelyet egy tengeri tekős hátán állva,négy elefánt tart.Eljutottak addig a felfedezésig,hogy a Föld göbölyű.Ezt a gondolatot i.e. 500 táján vetették fel Püthagorász tanítványai,akik úgy vélték,hogy a gömb a legtökéletesebb forma.

Úgy tudjuk,Eratoszthenész görög csillagász volt az első,aki i.e. 230-ban megmérte a Föld kerületét.Úgy gondolkodott,hogy ha a Föld gömbölyű,akkor két pontja közti távolság a főkör egy ívdarabja.Ha megtudná mérni ezt a távolságot,s emeletta azt is tudná,hogy hányad része a teljes körnek,azaz 360°-nak,akkor kapna egy ívhosszuságot,amelyből kiszámolhatná a Föld teljes kerületét.

Tudták,hogy a nyári napfordulón - június 21-e táján - a Nap pontosan Szüéné (a mai Asszuán) felett delel,mert sugarai merőlegesen értek be egy mély kútba.Ezért Eratoszthenész Alexandriában az évnek ugyanabban az időpontjában megmérte a Nap irányszögét a függőlegeshez viszonyítva,és úgy találta,hogy az a teljes kör egyötvenede,vagyis pontosan 7,2° a ma használt mértékegységben.

Ezek után fel kellett mérnie,hogy mekkora a távolság légvonalban Szüéné és Alexandria között.Kézenfekvőnek látszott,hogy a számításhoz azt vegye alapul,mennyi idő alatt teszik meg a tevék ezt az utat.A megrakott teve egyenletesen haladva körübelül 100 sztadiont tesz meg naponta (a görög hosszmérték körülbelül 180- 200 méternek felel meg).Egy tevekaraván 50 nap alatt tette meg az utat Alexandria és Szüéné között,ezért Eratoszthenész 5000 sztadionra ,vagyis 950 km-re becsülte ezt a távolságot.Ebből a számból arra következtetett,hogy a Föld kerülete 250000 sztadion,ami durván 47500 km.Ha figyelembe vesszük,hogy Eratoszthenész számításait mérőműszerek nélkül,hozzávetőleges,tapasztalatai összefüggésekre alapozva végezte,teljesítménye rendkívüli,hiszen számítása még 15 %-ot sem tér el a modern mérőeszközök által mért eredménytől.Ha pontosan ismerte volna a távolságot Szüéné és Alexandria között (légvonalban 847 km),akkor valamivel kevesebb mint 230000 sztadion (43700 km)lett volna az eredmény,vagyis mindössze 6%-ot tévedett volna.

Ma már tudjuk,hogy a Föld laposabb az Északi- és Déli-sarkon,és hogy kerülete az Egyenlítőnél körülbelül 40075 km.