A gellérthegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmaágat tartó nő alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. Eredeti hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű. Maga a szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik^[1] a 235 méter magas Gellérthegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros jelentős részéből.

A Budapestet elfoglaló szovjet hadsereg emlékművének készült: a több kisebb szobrot is magábafoglaló kompozíciót az eredeti üzenet megváltoztatása végett a magyar kommunista rezsim bukása után jelentősen átalakították.

Története [szerkesztés]

Az emlékmű felállítása [szerkesztés]

Felállításáról a Budapesti Nemzeti Bizottság rendelkezett 1945 januárjában, alig ért véget Budapest ostroma és bevétele. Alkotóját még ugyanebben a hónapban személyesen választotta ki Vorosilov szovjet marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, de a rohamtempóban felépített emlékmű költségeit a magyar állam fizette. Az országgyűlés 1945 szeptemberében törvénybe iktatta az emlékmű felállítását. (1945. évi IX. törvény a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről) A munkát először a Honvédelmi Minisztérium, később az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium felügyelte, de Vorosilov személyesen is figyelemmel kísérte. Az általa kirendelt szovjet tanácsadók nyomására változtatták meg az emlékműnek a polgármesteri hivatal által kijelölt helyszínét, a Horváth-kertről a Gellérthegyre, a méretét pedig 8-10 méterről csaknem 35 méterre.^[2]

Az eredeti kompozíció [szerkesztés]

A Szabadság-szobor éjszakai megvilágításban

A fő nőalak előtt eredetileg egy hat méter magas, bronzból készült géppisztolyos szovjet katona állt, bal oldalán fáklyás, jobboldalán sárkányölő bronz alakok, mögötte még egy, három méter magas katona kőből. Utóbbit az 1956-os forradalom folyamán ledöntötték és elpusztult, de később újra kifaragták. Az eredeti felirat szerint „a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” emelte az emlékművet^[1], amelyet Magyarország felszabadításának napja második évfordulóján, 1947. április 4-én avattak fel. Az emlékművön az elesett szovjet katonák nevei is olvashatóak voltak.^[1]

A szabadság lelkének szobra projekt [szerkesztés]

A rendszerváltás után a szovjet katona szobra a Szoborparkba került, de vita bontakozott ki arról, mi legyen a főalak sorsa: sem a lebontás, sem a változatlanság nem tűnt jó megoldásnak.

Helyén maradását részben egy, a kompromisszumot jelképező performance-nak, a St. Auby Tamás képzőművész kiötlötte, nagy vitát provokáló szabadság lelkének szobra projektnek köszönhette: 1992 júniusában, a budapesti búcsú napján (a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén) az emlékművet ejtőernyőselyemmel letakarták, így néhány napra „szellemruhát” öltött, a kommunizmus kísértetét jelképezve.

Az akció után, 1993-ban fejeződött be az emlékmű átalakítása. A cirill betűs feliratokat levésték, és új feliratot kapott: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”^[3]

A Horthy-legenda [szerkesztés]

A szobor légifotója

Népszerű városi legenda, hogy a Szabadság-szobor eredetileg a fronton repülőbalesetet szenvedett Horthy István kormányzóhelyettes emlékművének készült; elhangzott például Szentjóby Tamás a Szabadság Lelkének Szobra Projektről készült dokumentumfilmjében is. A legendát ismételte Jancsó Miklós és Hernádi Gyula Anyád, a szúnyogok című filmje, amely azzal végződik, hogy a főszereplők, Pepe és Kapa a Gellért-hegyen arról ordibálnak, hogy miféle szabadságszobor ez, ezt „a kis Horthynak csinálták”.

Ugyan Kisfaludy Strobl valóban megbízást kapott ifjabb Horthy Budapestre szánt szobrának elkészítésére, ez a szobor azonban nem készült el, és tervei sem mutattak hasonlóságot a későbbi Szabadság-szoborral. A legendának a szobrász maga is tudatában volt, és tiltakozott ellene.^[4][5]

Bár a Horthy-emlékművel való párhuzam nem igaz, a fasizmust jelképező sárkányt megölő mellékalak kompozíciója azonos Kisfaludi Stróbl 1928-ban Nyíregyházán felállított huszáremlékművével, amelyen a magyaros ruhájú férfialak a bolsevizmus sárkányával végez.

Érdekességek [szerkesztés]

10 forintos

• 1980-ban a Szabadság-szobor kicsinyített mása bekerült azon tárgyak közé, amelyeket az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan jelképként magával vitt a világűrbe.
• A Magyar Posta által kiadott több bélyegen is szerepel a szobor. Elsőként az 1947. október 29-én megjelent "Harmincéves a felszabadító Szovjetunió" című, 3 értékből álló sorozat 60 fillér (+ 60 fillér) értékén (tervezte Konecsni György).
• Az 1971 és 1995 között érvényben lévő 10 forintos érme hátlapján a szobor képe volt.