A barakk-város rejtélye

Újabb inka temetõt találtak Peruban, Lima egyik külterületi barakkvárosában. A National Geographic híradása szerint az eddig feltárt területrõl eddig kétezer-kettõszáz múmia került elõ.

Kétezer-kétszáz múmiát találtak meg eddig, de Guillermo Cox, az ásatásokat irányító régész szerint a nyolc hektáros területen kb. 10 ezer embert temettek el, 1480 és 1535 között, amikor az inka civilizáció utolsó évtizedeit élte Francisco Pizarro hódítóinak megjelenése elõtt.

A gellérthegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmaágat tartó nõ alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. Eredeti hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmû. Maga a szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik^[1] a 235 méter magas Gellérthegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmû jól látható a fõváros jelentõs részébõl.

A Budapestet elfoglaló szovjet hadsereg emlékmûvének készült: a több kisebb szobrot is magábafoglaló kompozíciót az eredeti üzenet megváltoztatása végett a magyar kommunista rezsim bukása után jelentõsen átalakították.

Életrajza [szerkesztés]

Kolumbusz Kristóf, eredeti nevén Cristoforo Colombo (spanyolul Cristóbal Colón, latinul Christophorus Columbus) 1451. augusztus 25. és október 31. között született Genova San Stefano elõvárosában, s 1506. május 20-án hunyt el Valladolidban. Neve, az olasz colombo szó magyarul galambot jelent.

Korai évei [szerkesztés]

Gyermekkoráról igen kevés információ áll rendelkezésre.

Kolumbusz Kristóf 1451-ben született Genovában. Apja Domenico Colombo genovai takács (? 1498), édesanyja Susanna Fontanarossa volt.

A legnehezebb feladat olyan dologról összefoglaló munkát készíteni, melynek terjedelme a végtelennel vetekszik, ezért csak egy-egy részletének példáján keresztül lehet annak korszakalkotó jelentõségét felbecsülni. Ezért választottam az építészet bölcsõjének és a matematika szülõhazájának is tekinthetõ ókori egyiptomi civilizációt.
Az antik görög filozófusok m?veiben is találkozhatunk az egyiptomiak matematikai és építészeti tudományának dicséretével.

Köztudott, hogy ma az orvostudomány már óriási lépésekkel elõrébb jár, mint évekkel, évtizedekkel, de akár több évszázaddal ezelõtt. Ennek mi, emberek természetesen csak örülhetünk, hiszen sokkal nagyobb esélyünk van a gyógyulásra, mint õseinknek. Vagy tévedek? Lehet, hogy már a kõkorszakban is végeztek komoly mûtéteket?

mûtét nyomait viselõ lelet

S valóban, az agymûtét nem újdonság, hiszen már 12000 évvel ezelõtt, a kõkorszakban is végeztek hasonló beavatkozásokat.

A Rushmore-hegy az amerikai Dél-Dakota államban található. A hatalmas nemzeti emlékhely 1927 és 1941 között, azaz 14 év alatt készült el. A hegy oldalába négy nagy amerikai elnök arcmását vésték: az elsőt, George Washingtont, a harmadikat, Thomas Jeffersont, a tizenhatodikat, Abraham Lincolnt és a huszonhatodikat, Theodore Rooseveltet.

Az emlékhely ötlete Doane Robinsontól, egy dél-dakotai történésztől származik. 1923-ban jött a gondolata, hogy a Tűhegyekből, amely a Fekete-hegyekben található, nagy vadnyugati hősök szobrait faragják ki, mint például Buffalo Bill Codyt.

A Colosseum Róma egyik jelképe, a Szent Péter Székesegyház, a Pantheon, a Trevi-kút, a Spanyol lépcsõ és II. Viktor Emánuel emlékmûve mellett a képeslapokon legtöbbet látott monumentális építmény. Valahányszor az ember kiszáll a Colosseo metróállomásnál, újra és újra kényszert érez arra, hogy körbejárja, megcsodálja, bemenjen és ámuldozzon a csodálatos építmény láttán.
A modernkori centuriók és gladiátorok ? sokszor kitéve az idõjárás szeszélyének is ? a Colosseum elõtti téren gyülekeznek.

Az aztékok indián törzse az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációját hozta létre a 14?15. században. Birodalmukat katonai hatalomra alapították a Mexikói-fennsíkon, a mai Mexikó középsõ és délebbi részén, a Mexikói-öböl és a Csendes-óceán között. Magukat mexikáknak nevezték, a legenda egyik változata szerint Huitzilopochtli, a törzs fõistene utasítására, aki egyúttal a harcosok patrónusa is volt.

Az 1530-as évek elején Mexikóba érkezõ Gonzalo Pizarrót és kis létszámú seregét, minden bizonnyal meglepte, milyen könnyû volt elfoglalniuk az országot. Az uralkodó Inka Birodalmon belül törzsi háborúk dúltak, gyalogosai pedig fel sem vehették a harcot a spanyol lovasokkal. 1536-ban a legyõzött inka uralkodó, Manko Kapak elmenekült fõvárosából, Cuzcóból, és Vilcabamba néven új várost alapított, ahol dinasztiája még további 36 évig fennmaradt.

1911-ben Hiram Bingham, a Yale Egyetem tanára azért utazott Peruba, hogy felkutassa Vilcabambát, s meghatározza az inkák utolsó menedékének pontos helyét.

1612. május 10-én öt évi jegyesség után Sáhdzsahán indiai uralkodó feleségül vette apja miniszterelnökének lányát, Mumtáz Mahalt

19 éven át voltak házasok, amikor az asszony 1631-ben, 15. gyermekük szülésekor meghalt. A vigasztalhatatlan Sáhdzsahán ekkor határozta el, hogy örök szerelmük jelképeként felépítteti a Tádzs Mahalt.

1607-ben Sáhdzsahán indiai trónörökös megismerkedett az apja miniszterelnökének lányával, az akkor 14 éves Arjumand Banu Begammal, aki iránt rögtön szerelemre lobbant.